jTechnics

Kijött a photoshop webes verziója a Photoshop Express. Persze az Adobe-tól, tehát Flash az egész. De mi miatt érdekes ez egy Java-s blogban?

A kérdés az, hogy ha legkevesebb fájdalmat akarom, hogy tudok internetről elérhető használható klienst produkálni egy backendhez. Egyrészt ott van az AJAX és az arra épülő rendszerek, mint pl. a GWT, amit most már jó ideje gyűrök. A másik, hogy kihagyjuk az egész HTML/JavaScript szívást, és az egészet meg csináljuk Flashbe (illetve itt is valami ráépülő varázslattal: OpenLászló, Flex).

Egyrészt az a kérdés, hogy melyik végterméke a gyorsabb/használhatóbb, másrészt, hogy melyik fejlesztése a kényelmesebb, használhatóbb. Az első kérdésre izgalmas a fent belinkelt Photoshop-os oldal, mert eddig még nem használtam olyan full-flash oldalt, ami bonyolultságába a Google Docs-al összemérhető lenne. (Ez összemérhető, de azt kell mondanom, hogy élményben nem jobb, nem rosszabb).

A másik kérdésre nem tudom a választ. AJAX-os megoldást viszonylag kis fájdalommal GWT-n keresztül lehet csinálni Java fejlesztő eszközökkel (+debugolás, +unit testek). De mondjuk a Flex / OpenLászló világba nem tudom milyen ennek megfelelő eszközök vannak (Ingyen, OpenSource-ért.)

Gyorsan feljegyzem magamnak, hogy miket használtam a Glassfish tunninghoz.
A két gyorstalpaló Jean-Francois Arcand-tól itt és itt olvasható. Alap trükkök csak: a -server használata, GarbageCollector és memória hangolás, és persze a poolok megnövelése. Ezek összességében olyan 15%-os teljesítmény növekedést eredményeztek nálam.

Körülbelül ugyanilyen fontos, hogy az acceptor-threads paramétert (http-listener) annyira állítsuk, ahány processzorunk van (vagy magunk). Core 2 Duo esetén pl. a 2-es érték érezhetően gyorsít, de efelett persze már nem segít.

Kellemes meglepetés az is, hogy a Sun-nak mennyire jó tunning dokuja van a glassfishez (elérhető innen). Nagyon részletes és a triviális változtatások mellett leír egész szép trükköket , még oprendszer szintűeket is.

Ez meg csak egy rövid figyelmeztetés, hogy miért ne az apache ab-vel terheljünk.

Egyébként pedig átlagos Desktop gépeket terhelve (Core2Duo 2-3G ram) egy jsp + custom tag + statless session bean + 1 db JPA query alkalmazással, kb. 1800-2200 lekérés/sec-et sikerült elérni. Statikus html ennek a 2-3 szorosáig simán felmegy. És nagyon nem is foglalkoztam sokat vele, pl. egyáltalán nem néztem meg, hogy itt az adatbázis-e a szűk keresztmetszet.

Maven kellett éppen, gondoltam majd a Netbeans-ben, és automatikuasan a Netbeans 6.1 beta-t indítottam. A plugin benne is volt a hivatalos plugin repo-ban, de a telepítés után elég kiábrándító volt. Olyan alap dolgok nem működtek mint pl. az importok automatikus rendbeszedése, arról nem is szólva, hogy a Web-es Maven projekt semmit sem tudott deployolásról vagy web.xml szerkesztésről. Gondoltam is, hogy erről ennyit.

Azért biztos ami biztos kipróbáltam 6.0-val is. Ugyanúgy felugrott, de láss csodát, egész más élmény. Importok működnek pöccre, minde szép és jó, sőt a beépített Tomcat-be és Glassfishbe is zokszó nélkül deployolt. Egész használható volt az egész. Ott volt csak kis szébséghiba, aminek nem értem a nyomára, hogy a checkstyle pluginnek Netbeansben teljesen más verziója (asszem 2.0-beta6) jött le mint command line mvn-nel (2.1). És persze más default beállításokkal dolgozik a kettő.

A nagy örömre jutalmul ki is próbáltam Kocka Flex-es RPC-s prototípusát, és persze ment szépen, bár a kódban még nem volt időm elmélyülni.